A KGFB-re, azazaz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra, minden autósnak szüksége van. De milyen egyéb járművek esetén szükséges a megléte az új jogszabály alapján? Ha elektromos biciklivel vagy rollerrel jársz, ezt a cikket feltétlenül olvasd el, hiszen július 16-tól új törvényi szabályozás lesz érvényben!
Mi a KGFB, és miért van rá szükség?
A KGFB, azaz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, ahogy a neve is mutatja, kötelező “tartozéka” az autó használatának, enélkül közúti forgalomban tilos részt vennünk. Ha balesetet okozunk a gépjárművünkkel, akkor a KGFB a másik járműben vagy személyben okozott kárt téríti meg. Ennek hiányában nem csak nekünk kell állnunk a másik autó javításának költségeit, de komoly bírságra is számíthatunk!
Viszont nem csak személygépkocsira kell kötelező biztosítást kötni, hanem quadra, lakókocsira, teherautóra, motorkerékpárra, utánfutóra, vagy rendszám nélküli robogóra is! A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a jármű üzembentartójának kell megkötnie, aki nem feltétlenül a tulajdonos. Bejegyzett üzembentartó hiányában a tulajdonosnak kell megkötnie.
Mi a KGFB és a CASCO közötti különbség?
A kötelező biztosítás megléte a közúti közlekedéshez elengedhetetlen, illetve arra szolgál, hogy ha mi okoztuk a balesetet, akkor a károsult sofőrnek megtéríti a kárát. CASCO-val ezzel szemben nem kötelező rendelkezni, viszont ennek a segítségével tudjuk a saját kárunkat rendezni a biztosítóval. Ennek hiányában nekünk kell állni a költségeket.
Különböző új járművek tömeges megjelenésével (pl. az elektromos roller) újfajta szabályozási keretre lett szükség, ami a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokat (is) illeti.
Milyen új járműre vezetik be a KGFB-t?
Világszerte egyre több mikromobilitási eszköz használata terjed el tömegesen. Gondoljuk csak az e-roller vagy az e-biciklik megjelenésére. Így szükségessé vált a jogszabályi háttér rendezésére ezen eszközök forgalomban való használatára vonatkozóan. Bővül azon járműveknek a köre, amire kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötni. A jogszabály szerint július 16-tól válik kötelezővé a felelősségbiztosítás minden olyan mikromobilitási eszközre, amelynek a súlya meghaladja a 25 kg és a tervezési sebessége eléri a 14 km/h-t, vagy 25 kg alatti, de a tervezési sebessége 25 km/h-nál több.
Mivel még csak most készült el a jogszabály, ezért a biztosítók is most készítették el aktualizált díjszabásaikat a KGFB-be sorolt új mikromobilitási eszközökre vonatkozóan, melyeket június 8-ig kellett meghirdetniük. Tehát ha rendelkezel mikromobilitási eszközzel, érdemes átnézned az ajánlatokat!
Mi az a mikromobilitási eszköz?
Olyan közlekedésre használt eszköz vagy jármű, aminek súlya nem haladja meg a 350 kg-ot, a tervezési sebessége pedig nem éri el a 45 km/h értéket.
Amire biztosan NEM KEll a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás:
- kizárólag emberi erővel működtetett járművek (bicikli, hagyományos roller, gördeszka);
- elektromos kerékpárra, amelynek a teljesítménye nem haladja meg a 300W-ot és önálló sebessége nem éri el a 25 km/h, valamint nem képes önálló meghajtásra;
- mozgáskorlátozottaknak szánt járművek (e-moped);
- 25 kg-ot nem meghaladó saját tömegű járművekre sem szükséges, amiknek a tervezési sebessége nem éri el a 25 km/h-t;
- 25 kg-ot meghaladó saját tömegű járművekre, ha a tervezési sebessége nem éri el a 14 km/h-át.
Amire pedig július 16-tól KELL majd a KGFB:
- minden járműre, amire eddig is vonatkozott a biztosítási kötelezettség (személyautó, teherautó, moped, nehéz pótkocsi, lakókocsi, utánfutó, quad, vontató, 300W-ot vagy 25km/h önálló sebességet meghaladó vagy önálló meghajtásra képes "e-kerékpár"/e-segédmotor);
- olyan segwayre, elektromos egykerekűre és e-rollerre, melyek tömege meghaladja a 25 kg és a tervezési sebessége eléri a 14 km/h-t, vagy 25 kg alatti, de a tervezési sebessége 25 km/h-nál több!
Tehát július 16-tól akár saját, akár bérelt mikromobilitási eszközt használunk, győződjünk meg róla, hogy kell-e rá KGFB-t kötni, illetve ha igen, ellenőrizzük, hogy tényleg van-e rajta biztosítás. Annak hiányában, mindig az üzemeltető személyt fogják elővenni, tehát ne béreljünk olyan eszközt, amin nincs biztosítás!
Mennyibe kerül a KGFB a mikromobilitási eszközökre vonatkozólag?
A bérelhető eszközökök tulajdonosai vélhetően flottában fogják megkötni a kötelezőt, és a bérleti díjba beépítik majd a költségét. Így a rendszeres e-roller bérlők számíthatnak majd egy kis áremelésre.
Ha saját eszközödre kötnél KGFB-t, akkor a biztosítók az életkorod és a területtől függően mérik fel a kockázatot. Jellemzően 5-25 ezer forint között kínálnak biztosítást egy évre vetítve.
A balesetbiztosítás előnyei - a kötelező biztosításon túl, ha sokat vagy úton
Balesetet szenvedni - legyen az háztartási, munkahelyi vagy közlekedési - már önmagában traumatikus lehet, hosszú távú hatásai pedig sokszor beláthatatlanok akár egészségügyi, akár anyagi szempontból. Írtunk már egy hosszabb bejegyzést a balesetbiztosításokról, amiben kifejtettük, hogy miért érdemes balesetbiztosítást kötnöd otthonbiztosításod mellé vagy önállóan az egész család számára.
A legfontosabb érvünk mellette az, hogy keresőképtelenség esetén komoly anyagi segítségre számíthatsz a biztosítódtól, hiszen akár műtéti térítést vagy kórházi napidíj összegét is kifizethetik. Ha pedig bekövetkezik a legrosszabb, akkor baleseti halál esetén a biztosító által fizetett kártérítési össszegnek köszönhetően hozzátartozóid nem kerülnek reménytelen anyagi helyzetbe, hiszen kevesen rendelkeznek olyan mértékű megtakarítással, amivel egy kereset kiesése esetén meg lehetne előzni az életszínvonal jelentős romlását. Egy jól megválasztott balesetbiztosítás azonban több millió forint kártérítést is jelenthet, ezzel könnyítve az anyagi terheken.
Közlekedési baleset kártérítés - melyik a legjobb balesetbiztosítás közlekedési balesetek esetében?
2023-ban országosan 34 319 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, ami azt mutatja, hogy nem elenyésző sajnos annak az esélye, hogy magunk is részesei leszünk ilyen közlekedési balesetnek, akár autóval, akár biciklivel, akár rollerrel közlekedünk.
Nem minden balesetbiztosítás terjed ki automatikusan közlekedési balesetre is, ezért ezt nagy valószínűséggel kiegészítő biztosításként tudjuk majd alapcsomagunkhoz hozzáadni. Ez persze nem jelent azt, hogy ha közúti balesetben veszítjük életünket, akkor az alap balesetbiztosítás ne szolgáltatna, hiszen baleseti halál esetén függetlenül a baleset módjától a kedvezményezett meg fogja kapni a biztosítási összeget.
Ugyanakkor kiegészítő elemként az alapcsomaghoz hozzáadva a közúti balesetbiztosítást, magasabb kártérítési összegekre lehet számítani. Tehát ha sokat vagyunk úton, az lesz a legjobb balesetbiztosítás számunkra, ahol a biztosítási szerződésben külön tételként szerepel a közúti baleseti halál vagy a közúti balesetből eredő rokkantság.
Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy a közúti baleset kiegészítővel ellátott balesetbiztosítás duplán fog fizetni. Így nem csak a baleseti halálra járó biztosítási összeg kerül kifizetésre, hanem szolgáltatni fog a biztosító specializáltan a közúti baleseti halál után járó összegre vonatkozóan is.
A közúti baleseti halál persze a legrosszabb forgatókönyv. Előfordulhat az is, hogy “csak” megsérülsz, kórházi ellátásra szorulsz és több hetes lábadozás vár rád. Ha a baleset idején a családdal együtt utaztál, akkor előfordulhat az is, hogy ők is sérülést szenvedtek. A közúti balesetbiztosítás kiterjedhet ficamra, csonttörésre. Tartalmazhat kórházi napidíj fedezetet, de téríthet a lábadozási időre is, illetve maradandó egészségkárosodásra is. Kötheted csak magadra vonatkozóan vagy az egész családra is.
