Egy munkavállaló megcsúszik a telephelyen, megsérül anyagmozgatás vagy géphasználat közben, esetleg ügyfélhelyszínen szenved munkabalesetet. Ha a munkáltató a magyar jog szerint felelős a kárért, a munkáltatói felelősségbiztosítás a dolgozó kártérítési igényét, egyes társadalombiztosítási megtérítési követeléseket és jogi költségeket kezelheti a szerződés feltételei szerint.
Kérj biztosítói ajánlatokat online, és hasonlítsd össze a díjak mellett a limiteket, a biztosítottak körét, a jogi költségeket és a fontos kizárásokat is. A CoverMe-szakértők segítenek a választásban, a kiválasztott biztosítást pedig ugyanabban az online munkatérben megkötheted.
Munkavállalókat foglalkoztató vállalkozásoknak. Kérj online biztosítói ajánlatokat a munkabalesetekből eredő munkáltatói felelősségi kockázatokra, hasonlítsd össze őket, és válaszd ki a cégednek megfelelő biztosítást.
A munkáltatói felelősségbiztosítás arra az esetre nyújthat fedezetet, ha a vállalkozás munkavállalóját a munkavégzéssel összefüggésben baleset éri, emiatt kárt vagy személyiségi jogi sérelmet szenved, és annak megtérítéséért a munkáltató a magyar jog szerint felelős.
Ez felelősségbiztosítás, ezért nem önmagában a baleset ténye indítja el automatikusan a térítést. Vizsgálni kell a munkáltató felelősségét, a baleset és a kár közötti összefüggést, valamint azt is, hogy az esemény, a munkavállaló és a végzett tevékenység belefér-e a szerződés fedezetébe.
A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató főszabály szerint köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alóli mentesülésnek külön törvényi feltételei vannak, ezért egy balesetnél nem elég azt vizsgálni, történt-e munkavédelmi szabálysértés.
A munkavállaló közrehatása sem jelenti automatikusan azt, hogy a munkáltató nem felel. Ugyanakkor a munkavállaló vétkes magatartása vagy kárenyhítési kötelezettségének elmulasztása befolyásolhatja a megtérítendő kár mértékét. A konkrét felelősséget mindig az eset körülményei alapján kell megállapítani.
Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri. Nem csak a kijelölt munkaállomáson történhet: ide tartozhat a munkához kapcsolódó telephelyi közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkezés vagy a munkáltató által nyújtott más szolgáltatás igénybevétele közben bekövetkező baleset is.
A szokásos munkába járás közben történt baleset munkavédelmi szempontból főszabály szerint nem munkabaleset, kivéve például, ha az utazás a munkáltató által biztosított járművel történt. Társadalombiztosítási szempontból ugyanakkor egy megfelelő körülmények között bekövetkező úti baleset üzemi baleset lehet.
A munkabaleset, az üzemi baleset, a munkáltató kártérítési felelőssége és a biztosítási esemény nem egymással felcserélhető fogalmak. Attól, hogy egy balesetet munkabalesetként vagy üzemi balesetként elismernek, még külön kell vizsgálni a munkáltató felelősségét és a biztosítás feltételeit.
A baleset helye és körülményei meghatározhatják, milyen feltételeket, kizárásokat vagy más biztosításokat kell ellenőrizni.
Személyi sérülés, keresetkiesés vagy sérelemdíj merülhet fel.
Súlyos sérülés, tartós egészségkárosodás vagy járadék.
Munkavállalói kárigény és jogi költség jelentkezhet.
Több felelősségi és biztosítási jogcím találkozhat.
A munkaszerződési és munkavédelmi feltételek is számítanak.
Több foglalkoztató felelőssége is felmerülhet.
Munkavállalói kártérítési igény: a baleset miatt keletkezett igazolt vagyoni kár, elmaradt jövedelem, indokolt többletköltség, tartós egészségkárosodáshoz kapcsolódó járadék vagy más, jogszerűen érvényesített kárigény.
Sérelemdíj: testi sérülés, egészségkárosodás vagy más személyiségi jogi sérelem miatt a munkáltatóval szemben támasztott igény. Halálos vagy súlyos balesetnél a hozzátartozók igénye is felmerülhet.
Személyes tárgyak kára: a munkavállaló ruházatában vagy a munkahelyre szokásosan bevitt használati tárgyaiban a balesettel összefüggésben keletkezett kár. Ennek fedezete és esetleges szublimitje ajánlatonként eltérhet.
Társadalombiztosítási megtérítési igény: ha a jogszabályi feltételek fennállnak, az egészségbiztosítási vagy más társadalombiztosítási szerv a balesettel kapcsolatos egyes ellátások költségét a munkáltatótól követelheti. Ellenőrizni kell, hogy az ajánlat pontosan mely megtérítési kötelezettségekre terjed ki.
Jogi védekezési költség: ügyvédi, szakértői és eljárási költség merülhet fel annak tisztázására, hogy a munkáltató felelős-e, és mekkora a megalapozott igény. Külön ellenőrizd, hogy ezek a költségek csökkentik-e a biztosítási limitet, és szükséges-e hozzájuk a biztosító előzetes jóváhagyása.
Saját munkavállalók: ellenőrizd, hogy a kötvényen szereplő munkáltató valamennyi tényleges tevékenysége, telephelye és munkavállalói csoportja fedezetben van-e.
Távmunkában vagy más helyszínen dolgozók: egyes feltételek kizárják, mások meghatározott munkaszerződési, munkavédelmi és dokumentációs követelmények teljesülése mellett fedezik a távmunkát.
Kölcsönzött vagy kirendelt munkaerő: a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő felelőssége, illetve a biztosítási fedezet személyi hatálya eltérhet. A puszta létszámadat nem mutatja meg, hogy ezek a dolgozók biztosítottak-e.
Tanulók, gyakornokok és más jogviszonyok: az egyszerűsített foglalkoztatottak, önkéntesek és gyakorlati képzésben részt vevők biztosítási megítélése eltérő lehet. Ezeket a csoportokat az ajánlatkérésnél külön fel kell tüntetni.
Tulajdonosok és családtagok: ha munkavállalóként is dolgoznak a cégben, külön ellenőrizni kell, hogy a feltétel biztosítottként vagy károsultként hogyan kezeli őket.
Alvállalkozók: egy önálló alvállalkozó nem válik automatikusan a megrendelő munkavállalójává. Az alvállalkozói lánc, a munkaterület irányítása és a szerződéses felelősség miatt más felelősségi fedezetre vagy külön kiterjesztésre is szükség lehet.
A hasonló elnevezések eltérő felelősségi helyzeteket és szolgáltatási logikát takarnak.
A dolgozó munkabalesetet szenved, és a munkáltatóval szemben érvényesít igényt.
A dolgozó a munkája során kárt okoz a munkáltatónak.
A biztosított dolgozó a szerződés szerinti balesetet szenved.
Ügyfél, látogató vagy más külső személy szenved kárt.
Hibás szolgáltatás vagy tanács miatt keletkezik ügyfélkár.
A megfelelő limitet nem érdemes kizárólag a létszám vagy az éves bérköltség alapján meghatározni. Számít a végzett munka veszélyessége, az egyszerre érinthető dolgozók száma, a külső helyszínek, a gépek és járművek használata, valamint az is, mekkora lehet egy tartós egészségkárosodással vagy halállal járó igény.
Hasonlítsd össze a káreseményenkénti és az éves összesített limitet, illetve azt is, hogy a munkáltatói felelősség saját kerettel vagy más felelősségi fedezetekkel közös, kombinált limitből működik-e. Közös limitnél egy másik felelősségi kár csökkentheti az év hátralévő részére elérhető összeget.
Az önrész lehet százalékos, fix összegű vagy egyes ajánlatokban nulla. A jogi, szakértői és eljárási költségeknél ellenőrizd, hogy a limit részei-e, van-e külön költséglimit, és milyen előzetes hozzájárulás szükséges.
Az időbeli hatálynál nem mindegy, hogy a szerződés az okozás, a kár bekövetkezése, az igényérvényesítés vagy a biztosítónak történő bejelentés időpontját követi. Claims-made fedezetnél az igény közlésének és bejelentésének időpontja, occurrence alapú fedezetnél jellemzően a biztosítási időszakban bekövetkezett esemény kerül előtérbe.
Foglalkozási megbetegedés és munkaköri ártalom: több feltétel kizárja a nem baleseti eredetű vagy hosszabb idő alatt kialakuló megbetegedéseket. Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalmából nem következik automatikusan, hogy ezek biztosítási fedezetben is vannak.
Munkába járás: a szokásos munkába menet vagy hazafelé történt úti baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset lehet, de a munkáltatói felelősségi feltételek gyakran eltérően vagy szűkebben kezelik.
Gépjárművel okozott baleset: ha az igény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás vagy más járműbiztosítás hatálya alá tartozik, a munkáltatói fedezet korlátozott lehet. A rakodást és a jármű munkagépként történő használatát is külön kell ellenőrizni.
Távmunka, munkaerő-kölcsönzés és speciális jogviszonyok: ezek egyes ajánlatokban alapesetben fedezettek, másokban kizártak vagy külön záradékhoz kötöttek.
Be nem jelentett tevékenység vagy munkavégzési hely: a biztosító csak a szerződésben szereplő tevékenységeket, személyi kört és területi hatályt vállalja. A külföldi munkavégzés, kiküldetés és határon átnyúló foglalkoztatás külön vizsgálatot igényel.
Munkavédelmi szabályok súlyos vagy ismétlődő megsértése: a biztosítás nem váltja ki a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítását. Súlyosan gondatlan, szándékos vagy ismétlődő szabályszegés a feltételek szerint mentesüléshez vagy visszaköveteléshez vezethet.
Ismert körülmény és késedelmes bejelentés: a szerződéskötés előtt ismert baleset, igény vagy olyan körülmény, amelyből később igény lehet, nem feltétlenül kerül fedezetbe. A bejelentési határidőt és a szükséges dokumentumokat külön ellenőrizni kell.
Tevékenység és munkakörök: más kockázatot jelent az irodai munka, a kereskedelem, a vendéglátás, a raktározás, a gyártás, a kivitelezés vagy a magasban végzett munka.
Létszám és bérköltség: a díjszámítás alapja lehet a foglalkoztatottak száma, az éves bruttó bérköltség vagy ezek és más kockázati adatok kombinációja.
Munkavégzési körülmények: telephelyek, külső munkaterületek, távmunka, külföldi munkavégzés, gép- és járműhasználat, anyagmozgatás, veszélyes anyagok és más speciális tevékenységek.
Fedezeti döntések: a választott káreseményenkénti és éves limit, az önrész, a személyi és területi hatály, valamint a kért kiterjesztések.
Kárelőzmény és kockázatkezelés: korábbi munkabalesetek és kárigények, munkavédelmi intézkedések, kockázatértékelés, oktatás és dokumentáció.
Konkrét díjat kizárólag a vállalkozás tényleges adatai és az aktuális biztosítói ajánlatok alapján érdemes összehasonlítani.
Először azt nézd meg, hogy minden tényleges tevékenység, munkavégzési hely és foglalkoztatotti csoport szerepel-e a fedezetben. Ezután hasonlítsd össze a munkavállalói és társadalombiztosítási igények körét, a limiteket, az önrészt, a jogi költségeket és az időbeli hatályt.
Külön figyelmet érdemel a távmunka, a kölcsönzött munkaerő, a tanulók és gyakornokok, a munkába járás, a külföldi munkavégzés, a gépjárművek és munkagépek, valamint a foglalkozási megbetegedések kezelése.
Először gondoskodj a sérült ellátásáról, a további veszély megszüntetéséről és a helyszín szükséges biztosításáról. Ezután teljesítsd a munkabaleset bejelentésére, kivizsgálására és nyilvántartására vonatkozó aktuális munkavédelmi előírásokat.
Rögzítsd a történteket, a helyszínt, a tanúk adatait, az érintett munkaeszközöket és a megtett intézkedéseket. A biztosító kérheti a munkabaleseti jegyzőkönyvet, a hatósági iratokat, az orvosi dokumentumokat, a munkaköri és munkavédelmi dokumentációt, valamint a munkavállaló igényét.
A balesetet, a kárigényt és az esetleges társadalombiztosítási vagy hatósági megkeresést a szerződés szerinti határidőben jelentsd a biztosítónak. A biztosítóval történő egyeztetés előtt ne ismerj el felelősséget, ne köss egyezséget, és ne vállalj olyan fizetést, amely befolyásolhatja a kárrendezést.
Minden munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnál felmerülhet munkabaleseti kockázat, irodai környezetben is. A kockázat súlya azonban tevékenységenként és munkakörönként jelentősen eltér.
Kivitelezőknek és szerelőknek: mert magasban, ügyfélhelyszínen, változó környezetben vagy más cégekkel közös munkaterületen dolgozhatnak.
Gyártó, műhely- és raktározási tevékenységet végző cégeknek: mert géphasználat, rakodás, anyagmozgatás és fizikai munkavégzés közben súlyos sérülés is bekövetkezhet.
Kereskedelmi, vendéglátó és logisztikai cégeknek: mert a napi működéshez emelés, árumozgatás, közlekedés, járműhasználat és többféle munkavégzési hely kapcsolódhat.
Speciális foglalkoztatási formákat használó cégeknek: a távmunka, munkaerő-kölcsönzés, idénymunka és gyakorlati képzés esetén pontosan tisztázni kell, kik tartoznak a biztosított személyi körbe.
A munkáltatói felelősségbiztosítás rövid termékneve mögött eltérő személyi kör, kizárások, kiterjesztések és időbeli szabályok állhatnak. Az egyik ajánlat kezelheti a távmunkát vagy a kölcsönzött dolgozókat, míg egy másik kizárhatja vagy külön záradékhoz kötheti ezeket.
A fenti tartalom megmutatja, mely személyi, területi és időbeli különbségeket érdemes keresned. Független alkuszként több biztosító ajánlatait tesszük áttekinthetővé; az online munkatérben szakértői segítséget kérhetsz, saját tempódban haladhatsz, kiválaszthatod a megfelelő ajánlatot, majd megkötheted a biztosítást.
A munkavállalót ért munkabalesetből eredő olyan kártérítési és sérelemdíj iránti igényeket kezelheti, amelyekért a munkáltató a magyar jog szerint felelős. Egyes ajánlatok társadalombiztosítási megtérítési igényekre, személyes tárgyak kárára és jogi költségekre is kiterjedhetnek.
Magyarországon általános szabályként nem minden munkáltató számára kötelező. Egy szerződés, tender, partner vagy speciális tevékenységi előírás azonban kérhet felelősségbiztosítást vagy meghatározott kiterjesztést.
A munkabaleset munkavédelmi, az üzemi baleset pedig társadalombiztosítási fogalom. Az üzemi baleset köre bizonyos esetekben tágabb lehet. A biztosítás mindig a saját feltételeiben meghatározott eseményekre nyújt fedezetet.
Nem automatikusan. Az úti baleset társadalombiztosítási szempontból üzemi baleset lehet, de a munkáltatói felelősségi feltételek gyakran kizárják vagy külön szabályokhoz kötik.
Ajánlattól függ. Egyes feltételek kizárják a távmunkát, mások fedezik, ha a megállapodás, a kockázatértékelés, a munkaeszköz és a munkavédelmi tájékoztatás megfelel az előírt követelményeknek.
Igen, de nem minden ajánlatban automatikusan. Ellenőrizni kell, hogy az érintett személy biztosított munkavállalónak minősül-e, és szükséges-e külön kiterjesztés.
Sok feltétel kizárja a foglalkozási megbetegedést és a nem baleseti eredetű munkaköri ártalmakat. Ezt akkor is külön kell ellenőrizni, ha a megbetegedés társadalombiztosítási szempontból üzemi eredetűnek minősülhet.
A munkáltatói felelősségbiztosítás a munkáltató jogi felelősségéhez kapcsolódó igényeket kezeli. A csoportos balesetbiztosítás a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújthatja anélkül, hogy minden esetben meg kellene állapítani a munkáltató felelősségét.
A legsúlyosabb elképzelhető személyi sérülés, a munkakörök veszélyessége, az egyszerre érinthető dolgozók száma, a társadalombiztosítási igények és a jogi költségek alapján. A káreseményenkénti mellett az éves és kombinált limitet is nézd meg.
A munkabalesetet, a munkavállaló vagy hozzátartozója által közölt kárigényt, a társadalombiztosítási vagy hatósági megkeresést, továbbá minden ismert körülményt, amelyből később igény lehet. A határidőt a szerződési feltétel határozza meg.